2016. január 29., péntek

Mi köze ennek az egohoz?



Kedvesek!

 "Nem a körülmények teszik az embert, a körülmények, csak megmutatják ki is Ő valójában."
( Epiktétosz ) 


Ha jól emlékszem ott tartottunk, hogy...

Mi köze ennek az egohoz?

Rengeteg! 

Az életünk során az ego nem velünk született genetikai vagy túlélési
ösztön, hanem a környezetünk által beprogramozott gondolkodási forma.

Képzeljen el egy számítógépet amelyen rajta vannak az alapprogramok. Ezek vagyunk
a születésünk pillanatában. Mindet tudunk a beépített programoknak köszönhetően
amire az élethez szükségünk van. Az ego nem tartozik ezek közé. Az ego,a fejünk-
ben lévő számítógép, az agy külső kondicionálása. A szüleink,rokonság,barátok
szóval a környezetünk táplálja belénk az ego-t.  

Ezért az ego olyan mint a napköz-
ben ránk ragadt piszok. 

Ahhoz,hogy tiszták legyünk le kell mosni.Nézzünk egy
példát az egora:
Én nem az vagyok akinek hiszem magam,
még csak az sem akinek mások hisznek engem,
hanem az vagyok amit ÉN HISZEK, HOGY MÁSOK HISZEK RÓLAM.

Hogy is van ez? 

Tegyük fel, libazöldre akarom festeni a házam.Erre a család többi
tagja hevesen nekem támad, hogy mit képzelek én, mit fognak szólni a szomszédok
meg akik erre járnak,hogy milyen az ízlésünk,biztos megőrültek akik itt laknak,hogy
ilyen szint választottak.Még festék sincs,de már teóriákat gyártunk arról,hogy miként
gondol majd ránk a környezetünk. Ennek megfelelően öltözködünk,vásárolunk,visel-
kedünk...stb. Tehát ez irányítja a gondolkodásomat, és ez által a döntéseimet, és a
döntéseimnek köszönhetően az eredményt, azaz az életemet!

 EZ AZ EGO JÁTÉKA!

De akkor tegyem azt amihez kedvem van? 
  
Nem. 

Azt tegyem amihez belső
késztetést érzek. 

A BELSŐ KÉSZTETÉS olyan érzés mint amikor haza érkezünk,
otthonosan mozgunk,kényelmesen érezzük magunkat,könnyedén és szívvel tesszük,
akár ingyen is csináljuk.Amiben igazán örömünket leljük, amit magunknak
csinálunk,amiben kiteljesedünk,amiben benne van az önkifejezés alkotása
függetlenül attól,hogy kinek mi a véleménye róla.Persze mindez szorosan nem, de
mégis kapcsolódik a boldogsághoz.

A boldogság nem egy vágyott valami, hanem egy összetett érzés.Olyan mint egy
születésnapi torta. Sok szeletből áll.Mindegyik szelete hozzátartozik a tortához,
de nem ő maga a torta.Az egyik szelete a párkapcsolat, és az ego sajnos nagy
mértékben hozzájárulhat egy párkapcsolat minőségéhez.Nagyban befolyásolhatja,hogy
miként alakul két ember szerelmi viszonya egymással..
Ezért foglalkozunk ennyit
az egoval.

Akkor térjünk rá,hogy mi is ez,és miként ragad ránk ez a sok "piszok". 

Szeretettel:

William

Jövő héten folytatjuk...






2016. január 28., csütörtök

Első megnyilvánulások...



Helló Mindenkinek!

Úgy látjuk bár sokan olvasták az előző részletet a könyvünkből, még sem volt túl nagy a
tetszésindex.

 Ami persze érthető,hiszen számunkra is döbbenetes és felháborító volt azzal
egyetérteni,hogy az életünk minősége egyedül rajtunk múlik.

Ugyanakkor befészkelte magát
ez a gondolat a fejünkbe,és idő elteltével,mikor már lecsillapodtak a kedélyeink,el kezdtük
elemezni a múlt eseményeit.

Még részrehajlóan is elképesztő volt a felismerés,hogy minden
szó igaz.

Láttuk,hogy mikor fordultunk rossz irányba,hogy miért, és ennek milyen eredménye
lett.

Ehhez kapcsolódóan egy másik készülő könyvünkből osztunk meg egy részletet,

hogy
megérthessük,

hogy milyen,
az életünket teljes mértékben megváltoztató óriási előnyök 
származnak mindebből,
ha egy kicsit objektívebben nézzük sorsunk alakulását.
 
A részletet 01.29-én tesszük közzé.
Mindenkinek!

Szeretettel,

William

2016. január 19., kedd

ego



Ön ma pontosan ott tart az életben,ahol tartani akar! Ez a mondat teljesen felkavart amikor
hallottam. Ez hülyeség a franc akar itt tartani. Én boldog akarok lenni,nem gondokkal
küzdő, párkapcsolataimban sorba kiégett romok,az élet többi területén is éppen csak a víz
tetején tartom az orrom.Erre jön valaki és az orrom alá dörgöli, hogy pont ott tart az életem
ahol én akarom,hogy tartson. 

Margit nooormális?

Pedig sajnos IGAZ. Ha tetszik ha nem. A döntéseim sorozatának az eredménye a jelen-
legi élethelyzetem. Senki nem döntött helyettem. Minden egyes döntésemnek van
valamilyen eredménye és ezeknek az összessége adja meg a mostani életemet.

Allan Pease
Kérdezni tudni kell c.könyvében szerepel egy történet ami Allan után szabadon a
következő:Egy barátjával volt megbeszélése és a barát aki fogorvos volt már évtizedek óta
panaszkodott Allannek,hogy nem szereti a munkáját.Mindenki haragszik rá mert fájdalmat
okoz és neki sincs már kedve más emberek szájában kotorászni,pedig olyan jó a szak-
májában,hogy egy millió ausztrál dollárt keresett vele,de nem boldog.


Allan megkérdezte:
-Mikor döntötted el,hogy fogorvos leszel?
Barát:
-18 éves koromban.
Allan:
- Értem.
- És mond csak,ha ma bemenne egy 18 éves kölyök a rendelődbe és elmondaná,
hogy mit kellene csinálnod életed végéig,hallgatnál rá?
Barát:
-Egy 18 éves kölyökre,-nem bolondultam meg.Válaszolt a fogorvos.
Erre Allan megkérdezte:
-Akkor miért teszed?
A barát értetlenül nézett rá.Aztán egyszer csak rájött,hogy Ő 18 éves kölyökként
döntött a fogorvosi szakma mellett, és ez az éretlen döntése juttatta el oda ahol most tart.


De mi köze ennek az egohoz?.....