Szeretetnyelv - Az igazi együttlét

Kedvesek!

 Az igazi együttlét...

Hallotta már azt a mondatot valakitől,hogy "gondos,figyelmes...stb. CSAK MÁR RÁM NEM JUT IDEJE?

Ha igen, akkor pont ez a szeretetnyelve. 

Az igazi együttlétnek az a lényege,hogy együtt vagyunk,

együtt csinálunk valamit,és nem a tevékenység a fontos,hanem az egymáshoz tartozás érzése.

Lehet ez egy séta,kerti munka,valamilyen játék,sport nem a tevékenység a fontos,hanem az összetartozás.

"Az igazi együttlét legfontosabb eleme az egymáshoz tartozás.

 Nem a közelségről van itt szó"hanem"Az egymáshoz tartozás lényege az egymásra koncentráló figyelem."

Ha legközelebb beugrik egy étterembe enni, nézzen körül és látni fogja,hogy kik azok akik csak enni jöttek,és kik azok akik össze is tartoznak,azaz szerelmesek egymásba. Nem kell sasszemnek lenni ahhoz,hogy észre vegye a szerelmeseknek nem számít a külvilág csak egymással vannak elfoglalva,míg az "átlagpárok" alig szólnak egymáshoz,inkább csak nézelődnek,vagy a telefonjukkal

babrálnak,egyszóval mindennel foglalkoznak csak a társukkal nem.Ők tényleg enni mentek.

A szerelmesek számára csak Ő van.A hely,a közeg nem számít. A lényeg,hogy vele lehet, és az idő összes pillanatát csak vele akarja megosztani,átélni.Kit érdekel az ennivaló vagy a mozifilm.

Végre itt van,láthatom,simogathatom,érzem az illatát,szóval az összes érzékszervem rá koncentrál.

Az igazi együttlét egyik dialektusa az"igazi tevékenységformák".

Ez nem más mint együtt csinálni valamit,bármit.
Ez lehet séta,kirándulás,mozizás,zenehallgatás,kertészkedés,közös vásárlás...Itt a hangsúly azon van,hogy együtt vagyunk,és együtt csinálunk valamit.Nem számít,hogy mit,hanem az,hogy miért tesszük.Az egyikünk imád kertészkedni, míg a másik, városi ember lévén  földet csak a természetfilmekben látott.Mégis,ha neki áll kertészkedni,ezt a másik fél úgy értékeli,hogy bár városi, mégis hajlandó velem lenni és palántázni,tehát szeret engem.Lehet,hogy a városi emberünk soha nem lesz jó a növénytermesztésben,

de ez nem számít.

Ami a fontos,hogy azért teszi mert szeret.

"Az igazi tevékenységformák egyik mellékterméke a kellemes emlékek gyűjteménye,amely a

későbbi években is tartalmasabbá teszi az életünket."

A másik az igazi beszélgetés.

Nem keverendő össze a pár kedves szóval. Míg a pár kedves szónál a beszéden van a hangsúly,addig az igazi beszélgetés esetén a hallgatáson.Méghozzá az odafigyelő,empatikus hallgatása lényeg.Ilyen esetben biztos hallott már olyat,hogy az én társam soha nem beszélget velem.

Miért ő a néma Levente?  

Dehogy,csupán arról van szó,hogy nem az igazi beszélgetés

szeretetnyelv formájában történik a párbeszéd.

Tehát ha a hallgatás a lényeg akkor milyennek is kellene ennek lennie?

A másik csak el akarja mondani a vele történt eseményeket,érzéseket egy olyan személynek ,aki szereti őt és ezért hajlandó figyelmesen végig hallgatni,esetleg részről-részre pár szóban összefoglalni,(ha jól érzem akkor ez téged úgy érintett,hogy fájt,rosszul esett vagy éppen felvidított.... az érzem szónak van ebben az esetben létjogosultsága,mert az értem szó a megértésre, az érzem szó az

empatikus átérzésre,érzelmekre vonatkozik) Tehát ez esetben tegyen félre mindent és teljes figyelmét szentelje a párjának. Azzal,hogy ezt megteszi,biztosítja a szeretetéről,hiszen rászánta ezt az időt az életéből.Végig hallgatva az eseményeket, együttérzéséről(empátia) biztosítva, társa

szeretve érzi magát,hiszen van valaki aki figyel rá, meghallgatja.

"Sokan vagyunk akikbe azt nevelték bele,hogy elemezzük a problémákat és kreáljunk megoldásokat.

Csak közben elfelejtjük,hogy a házasság egy emberi kapcsolat,nem pedig egy megvalósítandó

projekt vagy megoldandó probléma." 

Szeretettel,

Tisztelettel,

William