A belső tűz

             A belső tűz

Mindenkiben ég egy belső tűz, amelyet néha még magunknak is kissé szégyenlősen vallunk be. Ez a tűz maximálisan kielégíti azt az érzelmi vágyat, mely arra irányul, hogy elismerjenek, szeressenek és csodáljanak érte. 

 Szinte bármire hajlandóak vagyunk, hogy, ezt az érzést megkapjuk, valahogy így:  

 - nahát ezt nem is gondoltam rólad. 

Ezt éljük meg gyermekkorban a játékainkban. Hiszen gyerekfejjel bármit el tudunk és elmerünk képzelni magunkról. Még nem vagyunk szégyenlősek, nem érdekel mások véleménye, hiszen a
többi gyerek is ezt csinálja és a szülők is azt mondják: a gyerekek játszanak. Ez kísér el egész életünkben. Ezt keressük és próbáljuk elérni, megkapni. Ez az ami a művészeket egy életen át arra ösztönzi, hogy alkossanak.Újabb és újabb művekben próbálják meg kifejezni ezt az érzést.

 Ez az önkifejezés, megértetni a világgal, hogy kik vagyunk, és mi van bennünk függetlenül attól, hogy a világ miként reagál erre.

Az az ember aki a világ nemtetszésére elzárja magában ennek az érzésnek a külvilág felé történő megnyilvánulását, azaz csak úgy magának otthon magányosan, titokban éli meg mindezt, az tulajdonképpen meghátrált a bírálatok, ítélkezések súlya elől.

 Mindegy, hogy mit csinálsz mindig lesz bírálód, mert tükörbe néz s azt látja, ami ő valójában.

Mindig van olyan ember aki különböző okok miatt elítél, mert véleményt alkot.

Ezzel ne törődj, csak tedd azt amire a belső tüzed sarkall, s mindig légy Önmagad, hiszen így színes a világ.

"Tedd azt amit a szíved diktál, mert így tudsz kiteljesedni." 

Isten hozott és légy üdvözölve az emberek világában.

Szeretettel,

Tisztelettel:

William